Mindig is megvoltak a Fideszben a mémesíthető komikus elemek, Deutsch Tamás, vagy Selmeczi Gabriella simán vitték a figyelmet a kétezres években, néha bedobták Mikolát, eldöcögött a verkli így is. De ennyi ma már nem elég a népnek. Ennyi disznóságra már kell a tizedes, meg a többiek.

Várjatok, itt hagynátok az eszeteket?

- kiáltja Molnár (Sinkovits Imre), a Tizedes meg a többiek zárómondataként, amikor, meglehetősen groteszk módon, a véletlenszerűen összeállt csapat, hogy bizonyítsa, nem kollaboráns, hanem partizánalakulat, elvállal egy különlegesen veszélyes akciót, nehogy kivégezzék őket. Molnárnak sokszorosan elege van a háborúból, már lelépne, hogy mentse a bőrét, aztán, a fenti kiáltással mégis a csapat nyomába ered. Így látom én az L. Simonokat, de azokat is, akik elhiszik őket. Kisemberek, akik az életükért tepernek. Nímandok, saját, vélt jelentőségüktől megrészegülten, hittel terelik el a bőrüket féltők figyelmét, így virágzik fel Viktor országa. Én pedig nem értem, hol hagytuk az eszünket.

A nonszensz ostobaságokat nagy nyilvánosság előtt, hivatalból benyögők alkotta kormányzati tűzfal az elmúlt pár évben sosem látott mértékben megerősödött. Napi szinten megy a közéleti börleszk, az ember csak bedob egy popcornt a mikróba, felpattint egy sört, és mehet a lehetetlenül kicsi emberek csetlés-botlása, még jobb is, mint a mozi, vagy a tévé. Régóta nem divat ugyanis filmekről, vagy sorozatokról beszélgetni, főleg nem a Facebookon.

Igény volt rá

Bezzeg ezek a csodálatosan vicces bon mot-k, zseniálisan lekötik a hülye értelmiség figyelmét, megy a napi teleregény. Az öntudatosak pedig minden banális jelenetet megosztva, kommentelve, blogolva, reblogolva adják ki magukból az abszurd magyar valóság felett érzett feszültségüket. Duplahaszon. Egyrészt, a gondosan szerkesztett üzenetek minden oldalon közszájon forognak; kenyér helyett kenyere és nélkülözhetetlen cirkusza a népnek a buzilobbi, meg a napenergia. Másrészt, lassan a közbeszéd része, hogy ezek a - magukban nagyon is jelentéktelen - emberek azért állhatnak reflektorfényben és adhatják elő szédítő marhaságaikat, mert kell a gumicsont, amin elrágódik még az okosabbja is. Közben meg meg lehet csinálni az igazán nagyszabású turpisságokat. Arányaiban maga Paks2 nem kapott annyi publicitást, mint L. Simon parlamenti bohóckodása.

Mindig is megvoltak a Fideszben a mémesíthető komikus elemek, Deutsch Tamás, vagy Selmeczi Gabriella simán vitték a figyelmet a kétezres években, néha bedobták Mikolát, eldöcögött a verkli így is. De ennyi ma már nem elég a népnek. Ennyi disznóságra már kell a tizedes, meg a többiek.

Mert viccnek erős lett volna

Néha elmerengek, hogy Hoffman Rózsát, ezt a - még öltözködésében is - elfuserált Dolores Umbridge- et tényleg, hogyan vehette bárki is komolyan? Aztán eszembe jutnak mind a többiek és akkor annyira már nem is bonyolult összerakni, hogy azért kell, hogy a legérzékenyebb területekhez (kultúra, oktatás, egészségügy) kretén debilek neve legyen köthető, mert ezek azok a területek, amiket mindenki, rögtön megérez. A bőrünkre megy a játék és ezt tudjuk is, azért tüntetünk, kommentelünk, szopjuk be az egész színjátékot, az első sorától az utolsóig.

És akkor már csúszik a mezei provokáció is; pokolra küldhető lesz Kertész Imre, kerekedő szemmel bámulja mindenki Zoltai Gusztávot, akivel még a sajátjaikat is sikerült alaposan összezavarni. Éppen ebben rejlik a Fidesz ereje, amikor már azt hinnénk, ezeknek már senki sem dől be, akkor vernek át a legjobban. A jelenlegi, szedett-vedett baloldal nem csak a tökéletes hitelvesztés miatt esélytelen a Fidesszel szemben. Azért esélytelen, mert teljesen kiszámítható, szemben a Fidesszel, aki a legkevésbé sem az. Viszont, a baloldal hibátlanul manipulálható, ami a Fidesz sosem volt.

A Fidesz még ellenzékből sem ugrott a gumicsontokra, csak arra harapott rá, (2006) amivel garantáltan hatalmas fegyvertényt szerezhetett az MSZP-vel szemben. Ma már MSZP sincs, csak kétségbeesett, ötlettelen, elkeseredetten kapálódzó baloldaliak, akik már annyit csalódtak magukban és egymásban, hogy nincs méltóságuk ellenfélként fellépni. Nem véletlen, hogy a balról érkező megjegyzéseket kormányrészről válaszra sem méltatják, csöndben lepereg róluk minden, miért is ne, nincs okuk komolyan venni a hőbörgőket. Akiknek olyannyira természete lett a hőbörgés, hogy beindulnak bármire, mint a placebóra a drogszűz tizenéves.

Molnár tizedes elhatározta, hogy a sok, egymást öldöklő ember ügye nem az övé, ő túlélni akar. Dezertált, színleg összejátszott a nyilasokkal, szovjetekkel, bárkivel, akivel a túléléshez kellett. Addig-addig tette ezt, hogy a végére maga is hinni kezdett az egyik oldal igazságában, annyira, hogy a bőrét kockáztassa. És ez az, amiben a Fidesz verhetetlen. Hogy a bábként halálba küldött kisember azt higgye, önként megy. Mi, tanúk meg benyaljuk a szemfényvesztést.